Európában az Európai Gazdasági Térség tagállamaiban a 10 000 lakos egyenértékű agglomerációkban az összegyűjtött városi szennyvizet kötelezően másodlagos kezelésnek vetik alá (91/271 EGT a települési szennyvízkezelésről) mielőtt a természetes vizekbe bocsátanák. Ennek eredményeként a városi szennyvíz jelentős része különböző kezelési eljárásokat (fizikai, kémiai, biológiai kezelés, végső ülepítés) követően jut a természetes vizekbe. Az EU irányelvek és a „ne okozzon jelentős kárt” elve, valamint a Zéró Szennyezés Akcióterv értelmében az EU számára prioritást élvez a városi szennyvíz kezelése oly módon, hogy az a befogadó víztest minőségét ne változtassa meg jelentősen. Ahhoz, hogy az EU zöldmegállapodás (COM/2019/640) célkitűzéseit (pl. szennyezőanyag mentesség, biológiai sokféleség megőrzése és védelme) és a klímasemlegességért vállalt célkitűzéseket (pl. „Irány az 55%” intézkedéscsomag) elérjék, 2023. szeptember 26-án elfogadásra került a 91/271 (a települési szennyvízkezelésről) EGT irányelv módosítás tervezet, amelyben megtalálható, hogy jelenleg a gyógyszerek és a kozmetikai maradékanyagok jelentik a települési szennyvízben található mikroszennyező anyagok azon fő forrásait, amelyek további kezelést igényelnek (negyedik fokozat). Ha az irányelv módosításra kerül, szennyvíztelepi rekonstrukció lesz szükséges, mivel jelenleg nagyon kevés a modern, negyedik fokozatot is alkalmazó tisztítómű. A tisztított szennyvizet befogadó víztestek jó kémiai, biológiai és ökológiai állapota egészségügyi és környezetvédelmi szempontból is fontos, ahogyan azt az Európai Bizottság által elfogadott Víz Keretirányelv (VKI) előírja. Ez érvényes az öt ország által támogatott Mura-Dráva-Duna UNESCO Bioszféra Rezervátum területén található kis patakok és vízfolyások esetében is, amelyekben a potenciális gyógyszermaradványok hatással lehetnek ezeknek a víztesteknek a minőségére, így a terület élőhelyeire és ökoszisztémájára. A szlovén-magyar határ mindkét oldalán számos kisvízfolyás tisztított szennyvizet befogadó víztest, de az alacsony vízhozam miatt alacsony a hígítási arány. Kevés adat áll rendelkezésre ezeknek a vízfolyásoknak a mikroszennyező tartalmáról (mind minőségi, mind mennyiségi mutatók tekintetében), de mindegyik közvetlenül vagy közvetve a Mura folyót táplálja, ami fontos ökoturisztikai célpont és ivóvíz bázis egyaránt. Az irodalmi adatok és korábbi kutatások alapján a Mura folyóban található gyógyszermaradvány mennyiség az európai folyókhoz képest tipikusnak tekinthető, a szennyezés szintje nem mutat jelentős időbeli ingadozást. Ez azonban nem mondható el a kisebb Strahler számmal (Strahler, 1957) ellátott első és másodrendű vízfolyásokra.
Jelen projekt célja a gyógyszermaradványok minőségi és mennyiségi elemzése a felszíni vizekben és a tisztított szennyvízben, azok tér és időbeli eloszlásának vizsgálata, valamint a tisztított szennyvízből való eltávolítási lehetőségeinek feltárása. Célterülete pedig a Mura folyó középső szakaszán, a szlovén-magyar határ közelében található, tisztított szennyvizet befogadó kisebb vízfolyások és 5 db szennyvíztisztító telep. A havi mintavételezés során szerzett adatok lehetővé teszik a gyógyszermaradványok élőhelyekre gyakorolt terhelésének becslését, a laboratóriumi szennyvíztisztítás technológiai kísérletek pedig a szennyezésmentesítés módszerének kézzelfogható, gyakorlati példáját mutatják be.
A projekt fő eredményeként olyan stratégiát jelöltünk meg (RCO83), ami a szakemberek számára megfogalmazza, milyen szempontokat érdemes figyelembe venni gyógyszermaradvány szennyezés eltávolítása szempontjából egy szennyvíztelep technológiai rekonstrukciója során a negyedik tisztítási fokozat integrálásakor. Továbbá tartalmaz egy szennyvíztisztítás technológiai javaslattételt, a környezeti állapotfelmérés módszertanát és a kibocsátott anyagok környezeti kockázatának értékelését. A projektben így, szlovén-magyar összefogás által született eredmények előnyhöz juttatják a régió szennyezés-mentesítéséért dolgozó szakembereit és költségeket takarítnak meg azáltal, hogy kockázat alapú megközelítéssel a befogadó víztestek szennyezését felmérik, valamint a régióspecifikus gyógyszerszennyezők adszorpcióval kombinált membrántechnológia általi eltávolítási hatékonyságát vizsgálják.
Jelen projekt végső célja hosszú távon hozzájárulni a kisvízfolyások gyógyszermaradvány mentesítéséhez, ezzel megvalósítani az 1. prioritás célkitűzéseit (PO2) és az EUSDR célkitűzéseit (PA4, 6, 10). Ezáltal hozzájárulni a toxikus anyagoktól mentes környezethez, védeni a biológiai sokféleséget és a Natura 2000 területeket, a kisebb rendű vízfolyások jobb minőségi állapotát biztosítani és ezáltal lehetővé tenni a víz többcélú újra felhasználását, védeni az emberi egészséget és a felszín alatti vizeket, ivóvíz bázisokat a további gyógyszermaradvány szennyeződéstől.

Projekt záró napja:

2027.05.31.