A technológia gyors fejlődése az elmúlt fél évszázadban jelentősen megváltoztatott számos viselkedési mintát. Először a televízió és a rádió, majd később a számítógép, a videojátékok, a tabletek és a mobiltelefonok váltak mindenki számára megfizethetővé, forradalmasították a szabadidőnk eltöltésének módját. A szabadidőt ma már nem aktívan, a természetben, játékkal vagy társas kapcsolatokkal töltjük, hanem elszigetelten, órákig ülve, tévét nézve, zenét hallgatva vagy játszva. Az iparosodás és az urbanizáció is szerepet játszott ebben: a második világháború után gyorsan csökkent a paraszti népesség aránya, ahogyan a gyermekek száma is. Az élelmiszertermelés régen hosszú és fáradságos folyamat volt, amelyben gyakorlatilag az egész család részt vett. Az élelmiszertermelés és -feldolgozás ipari módszerei, valamint a közlekedési és értékesítési hálózatok fejlődése azonban könnyen hozzáférhetővé és olcsóvá tette az élelmiszereket. A magasabb profitért az élelmiszer- és italgyártók és -értékesítők erősen édesített és magas kalóriatartalmú élelmiszereket kezdtek gyártani és értékesíteni, mivel felismerték, hogy az emberek nehezen tudnak ellenállni ezeknek, hiszen testünk természetes tulajdonsága, hogy biztosítani akarja a túlélést, amihez kalóriadús ételekre van szükség. Ha ehhez hozzávesszük a vegyipar fejlődését, amely jelentősen hozzájárult a tartósítószerek, az ízfokozók és az előre elkészített élelmiszerek kifejlesztéséhez, akkor lényegében már felsoroltuk a legtöbb okot, ami felelős a fiatalok mai helyzetéért: a legtöbb uniós országban a tizenéves korú gyermekek igen magas aránya nem képes 600 métert lefutni és testsúlya 10 vagy több kilogrammal az ajánlott felett van.

Az értékelés, miszerint a fiatalok (és nem csak a fiatalok) étkezési és mozgási szokásai katasztrofálisak, sajnos egyáltalán nem túlzó. Az ezzel kapcsolatos kérdésekért felelős nemzeti intézmények ugyanerre a következtetésre jutottak és számos rendszerszintű intézkedést hoztak, hogy megkíséreljék megfékezni, ha nem is visszafordítani ezeket a negatív tendenciákat. A fiatalok és más célcsoportok körében az elhízás, valamint a rossz étkezési és mozgási szokások elleni küzdelmet szolgáló rendszerek tehát már léteznek, ám sok helyen nem hoznak megfelelő eredményeket vagy elégtelenek, így folyamatos erősítésre és kiegészítésre szorulnak. Szlovénia és Magyarország sem kivétel, sőt a legfrissebb statisztikák szerint ezen paraméterek tekintetében inkább az uniós rangsor alsó végén helyezkednek el. Ezen kérdések kezelése a projektben részt vevő szlovén és magyar intézmények közös és összehangolt fellépésével fontos szerepet játszhat, ilyen módon potenciálisan nagyobb hatás érhető el, mint együttműködés nélkül. Az együttműködés a partnerek között aláírt megállapodáson alapul, a partnerszervezetek szakértői csoportjának létrehozása szolgál majd ugródeszkaként, amelynek első feladata egy cselekvési tervvel kiegészített közös stratégia kidolgozása lesz a fiatalok fizikai egészségkárosodása okainak fokozatos kezelésére. A tervet kísérleti jelleggel tesztelik azokon a területeken, ahol az általános iskolások testi jólétének javítását célzó intézkedések közül néhányat végrehajtanak: egészségesebb uzsonnák bevezetése az iskolákban, Egészségnapok, önellenőrzés, sporttevékenységekben való részvétel, stb.. Az intézkedések eredményeit elemzik és az alapján egy külön kézikönyv készül, amely rövidebb és jobban használható formában összefoglalja a stratégia és a cselekvési terv összes pozitívumát. Használatát különösen az egészségfejlesztési központok, iskolák, önkormányzatok és más érdekelt felek számára ajánlják fel. A szakértői csoportban két felsőoktatási intézmény képviselői is részt vesznek, akik a stratégia hallgatókra vonatkozó részét egy közösen tervezett új választható tantárgy bevezetésével teszik tantervük részévé. A két intézmény szakértői aktívan részt vesznek a végrehajtásban. Az új felsőoktatási tantárgy a projekt hozzáadott értékét jelenti, csakúgy, mint a két médiaház együttműködése, amely a karok együttműködéséhez hasonlóan intézményközi alapon fog működni, hiszen saját és közös programsorozatot készítenek a témában. A műsorokat a saját csatornáikon sugározzák és a programterület más televízióállomásainak is felajánlják. A szóban forgó kérdésekkel foglalkozva gyakran nem veszik figyelembe a média fontosságát és szerepét a célcsoportok hatékony elérésében.

A fontos résztvevők közé tartoznak a helyi, regionális és nemzeti döntéshozók, akiknek a kézikönyvet külön előadások keretében mutatják be. További lehetőségként emeljük ki, hogy a szakértői csoport munkatársai a kézikönyv végrehajtásához további mentorálást ajánlanak fel. Két további konferencia is megrendezésre kerül, ahol különböző szakértők ismertetik a stratégiát és lehetőséget adnak a többi érdekelt félnek annak felülvizsgálatára vagy aktualizálására.

A projekt fő célja ezért az, hogy kiegészítse és hatékonyabbá tegye a programterületen működő ifjúsági egészségügyi prevenciós rendszereket.

Projekt záró napja:

2025.12.31.