A projekt közös kihívása a határon átnyúló együttműködésen keresztül a döntéshozók tudásának és tudatosságának javítása, valamint a döntéshozók és a végfelhasználók közötti együttműködés erősítése volt a háztartások energiaszegénységének megelőzése és felszámolása terén. A programterületen a háztartások körülbelül 13%-a küzdött energiaszegénységgel, ami az energiaszegénységet a társadalmi kirekesztés kockázatával kötötte össze. A programterületen az energiaárak emelkedése is tapasztalható volt, ami tovább növelte az állampolgárok energiaszegénységének problémáját. Ezért szükséges volt az energiaszegénység reális kiindulópontjának és megoldásainak meghatározása: helyszíni adatok beszerzése, valamint a már energiaszegénységben élő háztartások és a hamarosan energiaszegénységbe kerülők szintjének azonosítása. Az energiaszegénység többdimenziós probléma és fontos kihívás volt, amellyel a kulcsszereplőknek és a döntéshozóknak kellett foglalkozniuk, akik konkrét lépéseket tehettek. Másrészt kiindulópontot kellett adni számukra a cselekvéshez, és jelezni kellett a lehetséges megoldásokat.

A projekt az energiahatékonyság javítását és a megújuló energiaforrások háztartási felhasználását célzó tevékenységeken keresztül hozzájárult az energiaszegénység csökkentéséhez. Az eredmények az alacsonyabb energiafogyasztásban, a javuló energiahatékonyságban és a helyi energiaforrások potenciáljának jobb kiaknázásában, valamint végső soron az alacsonyabb CO₂-kibocsátásban mutatkoztak meg. Az akciótervet tartalmazó koncepció a programterület azon szociálisan veszélyeztetett és hátrányos helyzetű csoportjait érintette, akiknél a legnagyobb volt az energiaszegénység kockázata. Alulról építkező kezdeményezés jött létre, különböző megközelítéseket teszteltek, valamint kiindulási alapokat és kötelezettségvállalásokat készítettek elő a háztartások energiaszegénysége elleni összehangolt fellépés érdekében.

Az EnerTy projekt négy partnert foglalt magába, amelyek mindegyike a saját régiójában végzett tevékenységekért volt felelős. A partnerek házon belüli know-how-val és kompetenciákkal rendelkeztek az Interreg SI-HU „Green Line” projektben való korábbi részvételükből. A „Green Line” projekt végén a partnerek hosszú távú együttműködési jegyzőkönyvet írtak alá a fenntartható energia színvonalának javítása érdekében a Szlovénia és Magyarország közötti határon átnyúló együttműködési területen. A partnerek felismerték, hogy az energiaszegénységgel kapcsolatos problémák és kihívások a programterület minden régiójában különösen súlyossá váltak, különösen azután, hogy az ukrajnai háború az energiaárak emelkedéséhez vezetett. Bár a partnerség jól ismerte a területet, nem rendelkezett minden szükséges adattal a helyzetről, és nem gyűjtötte össze a jó gyakorlatokra, szakpolitikákra és eszközökre vonatkozó példákat, amelyeket a projekt keretében történő együttműködés révén biztosíthatott volna.

A vezető partner már végzett energetikai auditokat terepen, és rendelkezett néhány adattal a régió szlovéniai részére vonatkozóan, míg a magyar partnerek a projekt keretében háztartási energiaauditokat végeztek, így biztosították a bemenő adatok egy részét az energiaszegénységgel szembeni kiszolgáltatottság helyzetének elemzéséhez és bemutatásához. Minden partner felvette a kapcsolatot a régió kulcsfontosságú szervezeteivel, amelyek biztosították a hiányzó adatokat a projekt számára. Kidolgoztak egy módszertant ezen tevékenységek elvégzésére, és elkészítették a helyzet összehasonlító elemzését.

A második munkacsomag keretében áttekintést készítettek a jó megközelítésekről és eszközökről, valamint szakpolitikai iránymutatásról. Az energiaszegénység megelőzésének és felszámolásának koncepciója – a SI–HU határon átnyúló régióra vonatkozó ajánlásokkal – az együttműködés alapját, a munka szakmai orientációját és a potenciális szervezeteket meghatározó keretrendszert képezte. A dokumentum fontos részét képezte az energiaszegénység leküzdésére és megelőzésére irányuló intézkedések azonosítása és a javasolt intézkedések meghatározása. Ez egyben a protokoll tartalmának alapjául is szolgált.

A szervezetek aláírták a láthatóságról és az energiaszegénység csökkentését célzó intézkedések iránti elkötelezettségről szóló jegyzőkönyvet. Az aláírók – így a helyi, regionális és országos szintű döntéshozók, valamint az energiaszegénység területére hatással lévő más kulcsfontosságú szervezetek – biztosították, hogy a projekt a megvalósítást követően is tartós hatással legyen a programterületre és annak lakosságára. Határon átnyúló szervezeti csoport jött létre, amelynek hosszú távú együttműködése a protokollok végrehajtásának nyomon követésére, valamint a szakpolitikai változások és az új eszközök határokon átnyúló monitorozására irányult. Az együttműködés tartalma – amennyiben releváns és szükséges volt – uniós projektkezdeményezésekkel történő együttműködés és/vagy azokban való részvétel révén tovább bővült. A projekt hozzáadott értéke az energiaszegénység csökkenésében mutatkozott meg, különösen Szlovénia és Magyarország kevésbé fejlett régióiban.

Projekt záró napja:

2025.11.30.