A Szlovénia-Magyarország határ menti régió területe összesen 10.658 km2 kiterjedésű, melynek 2/3-a tartozik a magyar, 1/3-a a szlovén határ menti régióba, melyet 102 km hosszú államhatár választ el. A programterület Szlovénia észak-keleti részén és Magyarország dél-nyugati végében terül el. Földrajzilag elsősorban a váltakozó sík- és dombvidéki területek jellemzőek a régióra.

A meghatározott programterületet az alábbi kulcsfontosságú tények és trendek jellemzik:

A programterület egyik fő jellemzője az egyenlőtlen népességeloszlás: a többség a nagyobb városokban lakik, míg a térséget jellemzően agrártelepülések alkotják. A népesség elöregedése növekvő tendenciát mutat, a természetes fogyás magas, az elvándorlás aránya igen számottevő. Mivel a terület gazdasági teljesítménye korlátozott, különösen a vidéki területeken, növekszik azok száma, akik az elszegényedés kockázatával küzdenek. Mindezen problémák jó minőségű, hozzáférhető, innovatív szociális szolgáltatások igényét támasztják, melyekkel a jelenség negatív társadalmi hatása mérsékelhető lenne.

Az ipari tevékenység a városi központokra korlátozódik, ezért a mezőgazdaság még mindig fontos szerepet játszik a gazdaságban. Mindazonáltal, mivel a gazdasági versenyképesség meglehetősen alacsony, a régió nem tud elegendő munkalehetőséget biztosítani, így magas a munkanélküliek aránya és az elvándorlás, különösen az agrártelepülések viszonylatában. Mindezek fenntartható megoldások azonosítását teszik szükségessé a gazdasági teljesítmény javítására és a térség emberi erőforrás megtartó erejére.

A Régió jól kapcsolódik a programtérségen kívülre a Budapest – Ljubljana autópályával, ugyanakkor a belső úthálózat, amely a térség belső településeit köti az autópályához, mind sűrűség, mind pedig minőség tekintetében nem megfelelő. A tömegközlekedési rendszer gyengén fejlett, így a határon két oldala közötti mobilitást sem támogatja. A korlátozott régión belüli elérhetőség a programterület gazdasági potenciáljának kihasználását is hátráltatja.

A Régió megújuló energiaforrásokban gazdag, ugyanakkor ezek hasznosítása alacsony szintű. Az új energiapolitikai környezetben ezen források felhasználási lehetőségeinek feltárása új potenciált biztosíthat a régiónak.

A programterület gazdag és értékes természeti és kulturális adottságokkal rendelkezik (nemzeti parkok, természetvédelmi területek, NATURA 2000 területek). Az egyedülálló természeti környezetet a két partnerállam is számos természetvédelmi terület, nemzeti park stb. kijelölésével ismerte el. Mivel a programterület két kultúra (szlovén és magyar) metszési pontjában található, a gazdag természeti értékeket a hosszú kölcsönhatás és a közös múlt kulturális örökségének fontos elemei egészítik ki. Mivel a térség kulturális értéke abban nyilvánul meg, ahogy a két kultúra komplexen összeolvad, így a természeti kincsek fenntartása és fejlesztése mellett a kulturális identitások megőrzése és hasznosítása a térség egyik olyan ágazata lehet, amely katalizálja a programterület fejlődését.

A helyzetelemzés kimutatja, hogy jelenleg a térség idegenforgalmának alapját főleg a fontos természeti értékek, mint a Balaton, hegyek (sípályák) és termálvizek alkotják. Ez a jellemző vezetett oda, hogy térség földrajzi koncentrációja a turisztikai központokra tevődik, hiszen azok népszerűek a turisták körében, és viszonylag jól felszereltek infrastruktúra tekintetében. Mindamellett a régió gazdag különböző természeti és kulturális erőforrásokban, kiválóan alkalmas “lassú turizmus”-ra új, újszerű agro- és vidéki turizmuson keresztül. Ez a potenciál jelenleg kiaknázatlan a megfelelő infrastruktúra, a minőségi idegenforgalmi szolgáltatások hiányában. Továbbá a régió meglévő turisztikai kínálata sem használja a határon átnyúló jellegben rejlő potenciált tágabb, integráltabb, vonzóbb turisztikai termékek kialakításával.